A Regéci vár

A Zemplénben lévő Regéc várához látogatunk el, melynek falai a magyar történelem erős alapját képezik.

Az Országos Kék jelzésen haladva éppenhogy csak Mogyoróskát elhagyjuk, meg is érkezünk Regéchez, ahol az  jelzésre térve jutunk fel a 639 méter magas hegyen álló Regéci várba.

A vár látogatása nem ingyenes, de mi az a néhány száz Ft-os belépő, ahhoz képest, amilyen felszereltek és informatívak a kiállítótermei.

A vár 1990-ig csak romosodott, amikor is az önkormányzat a gondozásába vette. Rengeteg szemetet kellett eltakarítani, illetve megtisztítani a területet benőtt aljnövényzettől. A vár felújítása 1998-tól indult meg érdemben, mikor is elkezdődtek a régészeti feltárások, felújítások, az utak kiszélesítése, illetve a villamos hálózat létesítése. A vár állagmegóvása lassan, de folyamatosan zajlott, így 2010-re már egy rendezett várrom állott a hegytetőn.

Egy 2013-as európai pályázat elnyerése után ismét megindult a vár rekonstrukciója, melyben újjáépítették az öregtornyot, amiben 4 szinten kiállítótermeket hoztak létre, valamint a palotaszárny falait is visszaépítették. Tehát közel 30 éves munka az, aminek a mai formáját láthatjuk, amivel azt gondolom, elégedettek lehetünk. Így boldogan fizettük ki a belépőt, hiszen tudtuk, hogy jó helyre megy.

A vár jegypénztára felé haladva egy nagyobb teraszt találunk egy büfével, ahol kiváló panoráma mellett olthatjuk a szomjunkat a nyári nagy melegben. Ha tovább megyünk, akkor elérkezünk a vár bejáratához, ahol egy váralagutat is találunk. 

Természetenen nem tudunk bemenni az alagútba, így tovább folytatván az utunkat a vár udvarában lyukadunk ki. 

A vár bejárásához minimum egy fél nap szükséges, de ha az ember minden kiállítási darabot megnéz, akkor ajánlott reggel érkezni, hogy még a sötétedés előtt leérjen a Vár-hegyről.

A várat a 13-14. században építették. A vár a rozgonyi csata (1312) után rövid ideig Petenye Péter birtokába került, majd pedig hosszú ideig a Király család tulajdona volt. A vár a kacifántos múltjában volt Zsigmond királyé, Mátyás királyunké, a Szapolyai családé, az Eszterháziaké, 1644-ben pedig I. Rákóczi György, majd unokája I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemé.

I.Rákóczi Ferenc fia, II. Rákóczi Ferenc is itt nevelkedett, anyja, Zrínyi Ilona felügyelete alatt. Erről a vár egyik falán egy emlékmű is tanúskodik.

A hosszú évek folyamán ez a főispáni vár folyamatosan alakult, mígnem a Rákoczi család által átépített reneszánsz palotává nem változott. 1696-ban azonban a várat a törökók lerombolták. Eztán jött a Rákóczi szabadságharc, amit 1711-ben levertek, így a vári javakat elkobozták a Rákóczi családtól.

A vár teljes történelmének a mélyére méltatlan lenne belemennem, hiszen a kiállítótermek részletesen, és hosszan taglalják ezen információkat.

A kiállítótermekben még interaktív bemutatót is látatunk, pl. arról, hogy nézett ki, és működött egy ágyú, vagy hogy éppen milyen védelmi forma szerint építették a középkori várakat.

De, ha a régészeti leletekre vagyunk kíváncsiak, akkor abban sem szűkölködik a vár bemutató terme.

A vártúra csúcspontja az újjáépített öregtorony, amelyről 360 fokos panorámánk van Zemplénre, és a környező vidékére.

Ha itt kinézelődtük magunkat, akkor még nincs vége a fellelhető látnivalóknak, hiszen lemehetünk a mindössze csak 76 embert számláló településre is, ahol találjuk a regéci vár látogatóközpontját. Itt egy kis videón keresztül betekinthetünk a vár történetébe, a kezdetektől egészen a Rákóczi fejedelemig. Megnézhetjük a „Gyermek a várfalak között” kiállítást is, amely II. Rákóczi Ferenc itt töltött gyerekkoráról szól. Ha már itt vagyunk, akkor érdemes lemenni a Rákóczi emlékműhöz is, ahol a Rákóczi szabadságharc híres jelmondatát olvashatjuk.:

„Istennel a hazáért és szabadságért("Cum Deo pro patria et libertate)”